6. fejezet

Egész éjjel csak forgolódtam. Semmit sem aludtam, de mégis kipihent vagyok. De meddig? Erőt vettem magamon és kimásztam az ágyból. Letusoltam és felöltöztem.

A konyhába vettem az irányt, hogy elfogyasszam a napi kávémat. Az egész lakosztályban síri csönd volt, vagyis még senki se volt ébren rajtam kívül. Kiöntöttem pár korty kávét a bögrémbe és konyhapulton ülve kezdtem fogyasztani.

Lassú lépteket hallottam, amik a konyha felé közeledtek. Harry jelent meg pár perc múlva az ajtóban. Póló nem volt rajta, csak egy melegítő és kilátszott az alsógatyája.

- Jó reggelt! – köszöntött miközben beletúrt a hajába.

- Szia!

Megállt az ajtóban és nem jött beljebb. Nem mertem ránézni a múltkor történtek miatt, de főleg azért nem, mert nem volt rajta felső. Viszont az ő nézése égetett. Kicsit zavarba jöttem, ezért lehajtottam a fejemet, hogy a hajam eltakarja az arcomat. Közben lábaimat himbálni kezdtem, amik párszor neki csapódtak a konyhaszekrénynek.

- Kaphatok? – törte meg a csendet és a bögrémre vezette tekintetét.

- Öhm… Persze… - nyögtem ki.

Közelebb jött és átnyújtottam neki a csészémet, hogy tudjon belőle inni.

- Ez aranyos, de nem erre gondoltam. – elvette a poharamat, majd letette a pultra, miközben vigyorgott.

Értetlenül meredtem rá, hogy akar mit is akarhat, ha nem kávét.

- Én erre gondoltam.

A tenyerébe fogta az arcomat és közeledett felém. Száját rátapasztotta az enyémre, majd mozgatni kezdte ajkait. Egyből visszacsókoltam, mert bűn lett volna kihagyni egy ilyen édes csókot.

~Niall szemszöge~

Félálomban bandikáltam le a konyhába miután –nagy nehezen- kikeltem az ágyból. Alig értem a konyhaajtóhoz és egy csókolózós párt találtam bent. Azt gondoltam, hogy Zayn és Perrie vannak ott, vagy

Louis és Eleanor, de jobban elgondolkoztam és rájöttem, hogy egyik lány sincs itt. Kicsit közelebb mentem és kipattantak a szemeim, amikor megláttam, hogy Harry és Carly falják egymást. Akaratom ellenére is kicsúszott a számon egy köhögés, mire szétpattantak és rám néztek. Meglepődöttségükben egy hang se jött ki a torkukon. 
- Öhm… jó reggelt Niall… - köszöntött Harry. 
- Azt hiszem rosszkor jöttem. – sarkon fordultam és visszamentem a szobámba. 
Carly és Harry? Ez hogy lehet? Mikor? Hogyan? Miért? Mit nem vettem észre? Mért szeretek bele mindig olyan lányokba, akiknek más kell? Igen! Beleszerettem Carly-ba és nem tehetek róla! Előbb kellett volna cselekednem… De most már késő. Már nem lehet az enyém. Ő már Harry barátnője, vagyis remélem, hogy a barátnője és nem pedig az ágyasa – szépen szólva-. Gondolkozásomat egy kopogás zavarta meg. 
- Gyere! – kiabáltam. 
- Niall!
- Carly… Te meg mit keresel itt? – ültem fel az ágyon.
Én…én…én..csak…meg....akarom…ma…ma…magyarázni…a…a…a…lent történteket… - milyen kis cuki amikor dadog. Miket beszélek én? Ő már Harry-é. 
- Nem tartozol magyarázattal… Nincs semmi közöm a kapcsolatotokhoz. – bármennyire is érdekelt, hogy mi van köztük, nem üthetem bele az orromat.
- Kapcsolat? Áh… Ez csak egy csók volt…és…és…fogalmam sincs, hogy most mi van…
- Figyelj… Engem ez nem érdekel… A te dolgod, nem az enyém.
- Hát jó! – indult az ajtó fele. – Niall!? – kaptam fel a fejemet, amikor megszólított. – Emlékszel, hogy mi történt volna az éjjel, ha nem kapcsol be az öntöző?
- Emlékszem…
- Akkor jó. – mondta, majd kiment.
Mire akart ezzel kilyukadni, hogy emlékszem e majdnem csókra?

Happy Brithday Zayn Malik

Zayn szülinapján a teendők:
     1.Írd ki Twitterre: #HappyBirthdayZayn
     2.Írd fel a kezedre/csuklódra 'Vas Happenin'?!
     3.Öltözködj úgy,mint Zayn.
     4.Viselkedj úgy,mint Zayn.
     5.Nézegesd legalább 10 percig magad a tükörben
     6.Kiabáld az utcán(vagy ahol éppen vagy) : Vas Happenin'?!
     7.Miközben Tweetelsz neki,dugd ki a nyelved.:PP

5. fejezet

Sziasztok!
Meghoztam a ötödik fejezet! Remélem tetszeni fog!
Tudom, hogy az egész blog eleje unalmas, de innentől fog minden izgalmasabbá válni. Komikat várom és ha tetszik a blog, akkor iratkozzatok fel! ;) Puszi :*

Gyors felöltöztem, majd amilyen gyorsan csak tudtam az étkezőbe vettem az irányt. Csak Niall ült az asztalnál, a többiek a konyhában szorgoskodtak. Leültem mellé és adott egy arcra puszit. Az arcra puszi reggelente már szokásunkká vált, így egyikünknek se volt meglepő és már nem pirultunk el egymás puszijaitól.

- Oh, basszus! – néztem lefele a pólómra.

- Mi az? – kérdezte ijedten Niall.

- Nézd! – mutattam a pólómra.

Fehér, kicsit átlátszó pólót vettem fel. Sajna, elfeledkeztem arról, hogy fekete melltartót vettem alá. Niall végig mért.Kicsit se feltűnően.  Amikor leesett neki, hogy mi a problémám, levette a pulcsiját és oda adta nekem, hogy vegyem fel.

Pár percen belül a többiek is az asztalnál ültek és nagy étvággyal ették a palacsintát, amit Liam készített. Zayn ült előttem és igen feltűnően nézett. Megakartam kérdezni, hogy mit akar, de nem volt rá szükség, mert ő előbb szólalt meg.

- Ez nem Niall pulcsija? – Harry azon nyomban rám vezette tekintetét.

- De. - megvontam a vállamat, majd tovább falatoztam.

A nap elég gyorsan eltelt. A fiúk próbáltak, majd koncerteztek és este- amikor végeztek mindennel- elindultunk a turné következő állomására, ami New York volt. Este indultunk és az idő eltolódás miatt este is érkeztünk. A turné buszon aludtam pár órát és így a végig fent voltam a New York-i éjszakán. Semmi se segített, hogy újra álomba szenderüljek. Felvettem egy cicanacit és a jó meleg, puhakötött pulcsimat és cipőt a lábamra is húztam is kimentem a kertbe sétálni. A kertben csörgedezett egy kis patak és átívelően volt rajta egy híd. A hídon ismerős alakot véltem felfedezni.

- Niall! – szólítottam meg, mire kicsit felpattant nyugalmi állapotából és a szívéhez kapott ijedtségében. – Ne haragudj, nem akartalak megijeszteni.

- Mit keresel itt? – kérdezte, amikor oda értem mellé és a híd korlátjának dülleszkedtem.

- Nem tudtam aludni. És te?

- Én sem…

Egy ideig néztünk magunk elé, majd megszólaltam.

- Nézd, feljöttek a csillagok! – néztem fel az égre.

- Gyere! – megragadta a kezem és húzni kezdett maga után.

Hiába kérdeztem, hogy hova megyünk, nem válaszolt rá. Egy idő után felértünk egy dombra és lefeküdtünk a puha fűbe. Szótlanul feküdtünk egymás mellett miközben a csillagokat néztünk. Azt nem tudnám megindokolni, hogy mért, de oldalra fordítottam a fejemet és rá néztem. Amikor észre vette, hogy nézem, ő is oldalra fordította a fejét. Most jött volna az a rész, hogy újra felnézek a csillagokra, de nem. Elbűvöltek a gyönyörű kék szemei. Abban a pillanatban nem is tudtam, hogy hol vagyok, vagy hogy hány éves vagyok… A fellegekben jártam, mert elvesztem szemeibe. Azt vettem észre, hogy Niall kisimít egy tincset az arcomból és tenyerébe fogta az arcomat. Késztetést éreztünk arra, hogy megcsókoljuk egymást. Közeledett felém, ahogy én is felé. Már a szemeinket is becsuktuk és készültünk a pillanatra, de abban a pillanatban muszáj volt a locsolónak beindulnia. Hirtelen felpattantunk és csak menekültünk a hideg vízsugarak elől. Beérve a szállodai lakosztályunkba, egyből a fürdő felé vettük az irányt. A fürdőben ledobtuk a vizes ruháinkat. Nem gondoltam volna, hogy Niall ennyire neki vetkőzik… Én még csak a pulcsimnál tartottam, míg ő már csak egy boxerben volt és törölközött. Észrevette, hogy figyelem a testét, ezért hozzám szólt, hogy feleszméljek. Zavaromban nagyon elpirultam és földet kezdtem pásztázni.

- Nyugodtan vetkőzz! Máris kimegyek. - a törölközőjét felakasztotta szárítóra és kiment, de mielőtt elhagyta volna a szobát, oda lépett hozzám és végig simított az arcomon...

Egy kicsit elálmosodtam. Már-már tudtam is volna aludni, de nem ment. Egyfolytában járt az agyam…

Amióta a 2010-es x-factorban láttam Harry-t azóta ódáig vagyok érte, tele van a szobám a poszterével, róla álmodozom éjjel-nappal, de még se olyan, mint ahogy elképzeltem. Felejthetetlen csók volt a múltkori, de még se érzem azt, hogy ő lenne az a srác, akivel a holdfényben sétálunk a tengerparton vagy romantikus filmet néznénk összebújva… Ez most hogy van?

4. fejezet

Kiss You  [katt]

Éreztétek már azt, hogy reggel felkeltek és tele vagytok energiával? Én sem… Az órám kerek hét órát ütött, vagyis itt volt a felkelés ideje. Beleléptem a szőrmés rózsaszín mamuszkámba, felvettem a puha köntösömet és az ablakhoz sétáltam. Kinyitottam és beszippantottam London nedvességgel teli levegőjét. Eztán az utam a fürdőbe vezetett. Elrendeztem magam, majd lementem reggelizni a konyhába. Apu már nem volt otthon. Öntöttem kávét a kedvenc bögrémbe és leültem az asztalhoz. A köntösöm zsebében lapult a telefonom. Elővettem, feloldottam a zárat és rámentem a névjegyzékben, Simon Cowell nevére és megnyomtam a hívás opciót. Pár csörgés után felvette és elmondtam neki a hírt, hogy elfogadom az ajánlatát, mi szerint betársulok koreográfusnak.

Pár héttel később

A fiúkkal nagyon jól kijövök. olyan mintha már ezer éve ismernénk egymást.

Zayn állandóan a haját piszkálja és folyton nézegeti magát a tükörben.

Liam-nak kanál fóbiája van, amit kicsit furcsállok.

Niall, bármit és bármennyit meg tud enni egy ülő helyében.

Louis imádja a csíkos pólókat és a répát.

Harry… Hát Harry-re nem tudok semmi jelzőt aggatni. Nagyon sokoldalú srác. Hogy milyen tud lenni? Na, akkor sorolom: pimasz, nagyképű, bolond, kedves, aranyos, rossz és kisfiú… És még sorolhatnám…

- Jó reggelt! – dugta be a fejét Harry a szálloda ajtón, mert turnén vagyunk.

- Neked is! – köszöntem vissza és közben nyújtózkodtam egy nagyot, mert nem rég ébredtem.

- Csak szólni akartam, hogy gyere reggelizni.
- Oké.
Harry csak állt az ajtóban és várt. Biztos azt akarja, hogy menjünk le együtt az étkezőbe, de mivel egy bugyiban és egy pólóban voltam, ami nem takarta a seggemet, így nem akartam előtte felkelni.

- Harry, felöltözhetek?
- Persze, nyugodtan. – keresztbe tett lábakkal a falnak dőlt és kezeit a zsebébe dugva figyelt.

Néztünk egymásra, majd leesett neki a tantusz.

- Jah, hogy menjek ki?
- Légyszi… - mondtam már szinte könyörögve.

- És ha hátat fordítok, az nem jó? – vigyorodott el.

Belementem, de azzal az egy feltétellel, ha nem néz hátra. Amikor elfordult, felkeltem az ágyból és a szekrény felé vettem az irányt. Levettem a pizsama pólómat és felvettem a szekrényből kivette melltartót. Néztem egy ideig be a szekrénybe, hogy mit vegyek fel, de nem tudtam dönteni. Gondolkozásomat, két ölelő kar szakította meg, mely a derekamon pihent. 
- Nagyon szexi vagy. – duruzsolta a fülembe Harry.

- Azt ígérted, hogy nem fordulsz meg! – próbáltam kiszabadulni az öleléséből, de ő erősebbnek bizonyult.

- Ne haragudj, de nem tudok ellen állni neked. – arrébb simította a hajamat és gyengéd csókokkal lepte be a nyakamat.

Tettére akaratlanul is felnyögtem. Óvatosan megfordított, így egymással szemben álltunk. Végig mért, majd a szemeimbe nézett. Tekintetét feltűnően a számhoz vezette, majd újra a szemeimbe nézett. Lassan közeledett felém, majd ajkai súrolták az enyémet. Kezeit levezette a fenekemhez és belemarkolt, mire csókunkba nyögtem. Nyögése hatására ajkaim szétváltak, így Harry nyelve bejutást szerzett és táncba hívta az én nyelvemet. Csókja egyszerre volt vad és gyengéd. Az egész testemet átjárta a bizsergés. Kezeimet kósza fürtjei közé vezettem, mibe beletúrtam. Kicsit meghúzhattam neki, mert felmordult. Az egyik kezét végig vezette az oldalamon, majd a hasamon és leért a bugyimig. Már a bugyimba kart nyúlni, de elkaptam a csuklóját.

- Harry, ezt ne! – húzódtam el tőle és földet kezdtem pásztázni, mert az arcomat elöntötte a pír.

- Mért ne? – lépett közelebb.

Trailer

3. fejezet

Párnacsata

Kicsit ledöbbentett ez az ajánlat dolog. Mégis mit akarhat? Simon-nal kimentünk a folyosóra, hogy négyszemközt tudjunk beszélni. Mielőtt még kiléptünk volna az ajtón Niall megszólalt: 
- De…de…azért hívattam ide Carly-t, mert beszélgetni akartam vele. – abban a pillanatban olyan volt, mint egy kis óvódás, aki ha nem kapja meg azt, amit akar, elkezd hisztizni. 

- Ne sírjon a szád Niall, lesz még alkalmad Carly-val beszélgetni. – ezzel a mondattal búcsúzott Simon a fiúktól.

A folyosón megálltunk, majd beszélgetni kezdtünk. Pontosabban Simon beszélt, én pedig hallgattam. A lényeg az volt, hogy –mint mindenki tudja- a fiúk nem valami jó táncosok, és a mostani koreográfusok nem igazán bír velük, ezért szeretné, hogy csatlakozzak hozzájuk, mint társkoreográfus. A ráadás az volt, hogy a fiúknak táncosok is kellenek, és ha benne vagyok az egész ötletében, akkor mehet a menet.

Egy kis töprengés után, nem mondtam se nemet, se igent. Bármennyire is szeretném –úgy mondva- ezt az állást, kipihent aggyal át kell gondolnom.

~Niall szemszöge~

Én is jól tudok időzíteni… Odahívom Carly-t az öltözőbe, erre el kellett mennem egy sráchoz ezt-azt megbeszélni… Amikor visszaértem, nagy örömömre ott volt Carly és Simon(?)… Majd elmentek, és így még egy ’sziát’ se tudtam Carly-nak mondani. 
- Hé Niall, ki volt ez a csaj? – kérdezte Zayn. 

- Tudjátok… Ezt a csajt vágtam fejbe az ajtóval. – magyaráztam. 

- És mért hívtad ide? – érdeklődött Louis. 

- Csak úgy… Beszélgetni…

- Hát… meg kell hagyni, egész jó csaj. – álmodozott Harry. – És ahogy észrevettem én is bejöttem neki. – vigyorodott el kajánul, mire Louis az arcába vágott egy párnát. Ezzel a mozdulattal megkezdődött a bandán belüli párna viadal, ami vérre ment. Sajnálatos módon, Liam-ot úgy találtuk el, hogy egy kicsit eleredt az orra vére, így abba kellett hagynunk a mókázást.

Carly… Carly… Carly… Mért jársz folyton az eszemben? Már éjfél is elmúlt és még egy szem hunyásnyit sem aludtam. Folyton Carly jár az eszemben. A szőke selymes haja, a barna szemei… A pillantása a szívemig hatolt. A mosolyáról meg ne is beszéljünk. Amikor csak rá gondolok, átjár a melegség és széles mosolyra húzódik a szám. Létezhet szerelem első látásra? Vagy ez csak álom?  Annyira szeretnék már egy olyan lányt, aki nem azért szeret, mert a 1D tagja vagyok, hanem önmagamért. Most először találkoztam egy olyan lánnyal, azaz Carly-val, aki nem ájult el, mikor meglátott. Nem sikoltozott, nem őrjöngött. Úgy viselkedett, mintha egy átlagos srác lennék. Vagyis, az is vagyok, csak a foglalkozásom, az éneklés tesz olyanná, amilyen vagyok.

~Harry szemszöge~

Meg kell hagyni jó csaj ez a Carly. Kicsit félénk, de látszik a szemében a vadság. Nagyon zavarban volt, amikor bejött hozzánk. Főleg miatt. Jó párszor végig mértem. Nem mondom, hogy nem jutottak eszembe mocskos dolgok, mert akkor hazudnék, de ez úgyis csak egyszeri alkalom volt. Bejött hozzánk… Ott volt… Majd kiment és ennyi… Próbáltam nem rá figyelni, de a szeme sarkából egy folytában csal őt néztem. Ez kölcsönös volt, mivel ki volt gombolva az ingem, így elég jó látványban részesíthettem.

~Carly szemszöge~

Éjfél után zuhantam az ágyba holt fáradtan, de még így se tudtam elaludni. Egy folytában kattogott az agyam. Döntenem kell! Egy jó munka vagy a New York-i Juilliard Egyetem. Azt nem csinálhatom, hogy csak nyáron leszek a bandával, mert annak semmi értelme és nem is fogadnák el. De viszont, ha az egyetemet választom, akkor lemaradok egy lehetőségről, ami álmaim állása. Nem tudom mit kellene csinálnom… Bizonytalan az egész… És ha mind kettőt választom??? Áhh! Képtelenség! Plusz még itt van a tánc tábor is. Hagyjuk inkább… Ez a jövő zenéje, majd holnap kipihenten átgondolom újra a dolgokat. Remélem sikerül jól választanom.