~Niall
szemszöge~
Oh, drága
napfényes California! Annyira imádlak! Meleg, napsütés, óceán… Kell ennél több?
Paul, a menedzserünk azt mondta, hogy itt több ideig elidőzünk, mert nekünk is
kell egy kis vakáció. Nagyon megörültem a hírnek, mert így több ideig lehetünk
együtt Carly-val.
A többiek
lementek a vízpartra fürödni és élvezni a napsütést, míg én és Carly a
szállodában maradtunk. Megkértem, hogy amíg nem szólok neki, addig maradjon
bent a szobájában.
A
virágboltban vettem tulipánt, mert ez a kedvenc virágja és lakosztály minden egyes
vázájában tettem egy – egy csokor virágot. Német csokit is vettem, mert tudom
róla, hogy édes szájú.
Mikor már
mindennel kész lettem, szóltam neki, hogy jöjjön ki a nappaliba.
Oh, én hülye! Amíg Carly a csokoládét
kóstolgatta, addig én rohantam be a szobámba és kihoztam a DVD lejátszót a
választott filmmel.
-Te meg mit
csinálsz? – kérdezte meglepetten, mikor meglátta a kezemben a lejátszót.
-Gondoltam filmezhetnénk
itt, mert nem szeretnélek már az első randin a hálószobába vinni.
-Oh, de
aranyos vagy! – mosolygott rám.
Összekötöttem
a lejátszót a TV-vel és beraktam, Carly kedvencét, a Felhők felett 3 méterrel
c. filmet. Szorosan odafészkeltem magam Carly-hoz és elindítottam a filmet. Az
elején csak ültünk mozdulatlanul, majd bevetettem az ’ásító öleléses’ figurát.
Felemeltem a karjaimat, mintha ásítanék és az egyik átraktam Carly vállán.
Ránézett az ölelő karomra, elmosolyodott és hozzám bújt. A film közepe fele
szőkeségem megéhezett és az ölébe vette a bon-bon-os dobozt, ami tele volt
finomabbnál finomabb csokival.
-Kérsz? –
emelte rám tekintetét. Kérdésére csak bólintottam, hogy ’igen’.
A hüvelyk –
és a mutatóujja közé vett egy csokit és a számhoz vezette. Elvettem tőle a
csokit, ügyelve arra, hogy le ne harapjam az ujjait.
A film
végére döbbentem rá, hogy szépségem elaludt. Olyan édesen szundikált, hogy nem
volt szívem felkelteni. Az egyik kezemet a térdhajlatához, a másik a derekára
vezettem és óvatosan felemeltem. Bevittem a szobájába és lefektettem az ágyra.
Betakargattam, hogy ne fázzon meg. Egy puszit nyomtam a homlokára, majd
kimentem, hogy nyugodtan tudjon aludni. Nem sokára a fiúk is visszaértek és
zenélni kezdtünk. Úgy voltunk vele, ha már minden nap énekelünk, akkor mért
hagyunk ki egy napot is?
Nem vettük
észre az idő múlását, csak arra eszméltünk fel, hogy besötétedett, amit azt
jelentette, hogy este van. Ha este, akkor vacsora. Pizzát akartunk enni, így
egy lapra kezdtük felírni, hogy milyen pizzát is rendeljünk, amikor megjelent
körünkben Carly.
-Jól
aludtál? – kérdeztem mosolyogva, mire az ő arcán is egy szelíd vigyor jelent
meg.
-Igen és ne
haragudj! – a fiúknak a tekintete közöttünk cikázott, mert nem értették, hogy
miről beszélünk.
-Semmi gond.
Lényeg, hogy jól aludtál. Milyen pizzát kérsz? – váltottam gyorsan témát.
-Am… sonkás
– ananászos – kukoricás - extra sajtos pizzát.
-És ez mind
hova fog beléd férni? – kérdezte Louis, aki a háta mögé állt és felemelte, úgy
hogy a lába elhagyja a talajt.
Carly-nak
tetszhetett ez a mozdulat, mert nagyokat nevetett, majd mikor újra lent volt a
talajon a hasára mutatott, hogy oda fog elférni. Ezután mindenki felhúzta a
pólóját, hogy megnézzék egymás hasát. Persze Carly most is szégyenlős volt, de
mikor mondtuk neki, hogy már láttuk bikiniben és nincs mit rejtegetnie, ő is
felhúzta a pólóját és megmutatta lapos pociját. Mint mindig Louis most se tudta
megállni, hogy valami hülyeséget ne tegyen, ezért elkezdett dobolni Carly
fedetlen hasán, ami egy kicsit piros lett a végére, de szerencsére nem fájt
neki.
Megrendeltük
a pizzakát és vártunk. Időközben Carly kiment telefonálni az erkélyre. Remélem
nem jön rá a tériszony. Egy kis idő múlva a szobapincér felhozta a
rendelésünket. Zayn vette át a pizzakat, míg én kimentem szólni Carly-nak.
-Igen,
nagyon aranyos volt. – beszélt a telefonban.
…
-Nem, az még
nem volt, de remélem, hogy nem sokára megtörténik.
…
-Emlékezetes
nyarat akarok, egy különleges fiúval.
…
Még pár
mondat erejéig beszélt a telefon túlsó végén lévő személlyel, majd letette és
hátrafordult. Velem találta szembe magát, amitől megijedt, mert a szívére tette
a kezét és szaporábban vette a levegőt. Közelebb léptem hozzá és megfogtam a
kezét.
-Nem tudom,
hogy mennyire vagyok számodra különleges srác, de ígérem, hogy emlékezetes
nyarat szerzek neked.
-Te…te…te…hallottad?
– olyan édes, mikor lányos zavarában dadog.
A
mutatóujjamat a szája elé tartottam, jelezve azt, hogy hallgasson el. Egy kósza
tincset, mely az arcába lógott a fülé mögé simítottam, így a tenyerembe fogtam
az arcát. Kezét az én kezemre tette. Azt
hittem el akarja venni, de csak megsimogatta. Egyre közelebb és közelebb
hajoltam hozzá, miközben oldalra döntöttem a fejemet, hogy ne érjen össze az
orrunk, csak a szánk. Egy hosszú puszit adtam ajkaira, majd kicsit eltávolodtam
és újra megcsókoltam. Kicsit kinyújtottam a nyelvemet is és finoman megnyaltam
ajkait. Végül bejutást nyertem a nyelvéhez és táncba hívtam. Kezeimet a
derekára vezettem, így közelebb húztam magamhoz. Ő a kezeit a nyakam köré fonta
és közben beletúrt a hajamban. Éreztem, hogy minden izmom megfeszül, ahogy
egyre jobban kívántam őt, de tudtam, hogy még nem kaphatom meg, így nagy
önuralomra volt szükség, hogy az első gyengéd, szenvedélyes csókunk, ne formálódjon
át vad csókolózássá.
